SZ�RET

DI�

A di�f�r�l nem lehet lelkesed�s n�lk�l �rni. � a kert nesztora, szeniora, b�lcs, �reg uralkod�ja. Magas �s sz�lesen elter�l� koron�ja sok helyet k�vetel. M�gsem sajn�lom t�le, mert a di�fa k�n�lja a legszebb, legillatosabb lombs�trat; az � �rny�k�ban otthon �rzi mag�t a kert�sz, mert az ide �ll�tott �l�alkalmatoss�gon a legkellemesebb tavaszt�l �szig reggelizni, olvasgatni, d�lut�n egy j��z�t szuny�k�lni, vagy bar�tokkal egy poh�r pincehideg bort, forr�, illatos k�v�t elfogyasztani, esetleg egy izgalmas ultipartit elj�tszani. �s persze a frissen szedett, felt�rt, megh�mozott di� se utols� dolog, k�l�n�sen, ha n�h�ny szem �des sz�l�t is ny�jt hozz� a kert.

Ha di�r�l besz�l�nk, akkor e n�ven mindig a nemes, kir�lyi di�t �rtj�k. Pedig rajta k�v�l el�fordul n�lunk a feketedi� is, de ezt f�k�nt alanyul haszn�lj�k. M�s kontinenseken, az USA melegebb �ghajlat� vid�kein �l az ugyancsak ehet�, nagyon j��z� pek�ndi� �s a hikoridi�, amelynek a f�j�b�l a m�anyagok elterjed�se el�tt a legkiv�l�bb, legrugalmasabb s�l�cet gy�rtott�k. Ezekb�l a f�kb�l n�h�ny p�ld�ny a mi arbor�tumainkban is el�fordul.

A korona kialak�t�sa ut�n csak az els�r�s�d� �s az esetlegesen s�r�lt, beteg r�szeket t�vol�tsuk el. A di�f�t csak augusztusban szabad metszeni!

A di�fa n�lunk �shonos n�v�ny; a honfoglal� magyars�g v�ndorl�sai sor�n m�r megismerkedett vele, �s itt r�gi ismer�sk�nt tal�lta, gy�jt�gette �s fogyasztotta term�s�t. A di�f�k szinte �sszef�gg� �llom�nyban a foly�kat k�s�r� gal�riaerd�kben fordulnak el�; legismertebb eredeti term�-hely�k Tiszacs�cse �s Milota k�rny�k�n tal�lhat�, ahonnan j� fajt�i is sz�rmaznak.

A di�f�nak �sz� term�se van, ez�rt kedveli a foly�k �rter�let�t, de a madarak is terjesztik. A n�phit szerint azok a legjobb f�k, amelyeket a varjak �ltettek, mert �k a nagyobbakat �s a k�nnyebben felt�rhet�ket kedvelik. A kertekben is gyakran tapasztaljuk, hogy az elhullott �s fel nem szedett di�b�l tavasszal er�s n�v�s� magonc serd�l.

A magyar ember hagyom�nyosan szereti a di�f�t. Sokat �ltettek bel�le a legel�k k�r�, az utak mell�, a sz�l�k k�z� �s a kertekbe. Sajnos, a nagy�zemi t�bl�k kialak�t�sa sor�n sok t�zezer di�f�t kellett kiv�gni. Helyett�k a kiskertekben szaporodott a di�f�k sz�ma, �s az �rdekl�d�s k�l�n�sen az�ta fokoz�dott, ami�ta oltv�nycsemet�ket is forgalomba hoznak. Ez kor�n term�re fordul, �s �rv�nytelen�ti a r�gi rigmust: Ezt a f�t nagyap�m �ltette, �rny�k�ban nem �lt, gy�m�lcs�t nem ette! A korszer� di�oltv�nyokat manaps�g m�r nem az unok�k sz�m�ra �ltetik.

Termeszt�se

A di� az orsz�g eg�sz ter�let�n megterem. Kedveli a j� v�zgazd�lkod�s�, leveg�s talajokat, de a d�li lejt�ket is. Hull�mtereken is meg�l, ha az �r 6-8 nap alatt levonul.

A t�li hidegre �s a ny�ri melegre nem �rz�keny, de a tavaszi fagyok gyakran elpuszt�tj�k a bark�it. Ha a n�vir�gok kiny�l�sa idej�n nincs a k�zelben pollenad� barka, akkor term�sre bizony nem sz�m�thatunk. A csapad�khi�ny is s�lyosan rontja a term�skil�t�sokat: ha a j�nius-j�lius sz�raz, asz�lyos, akkor a di�b�l apadt lesz.

Messze elhatol� gy�kereivel a di�fa nagy ter�letr�l k�pes a t�panyagokat �sszegy�jteni, �gy k�zvetlen tr�gy�z�sra -az egy�bk�nt rendszeres t�panyagell�t�sban r�szes�l� kertben - nincs sz�ks�g.

A h�zikertben egy di�fa is elegend�. Ennek a hely�t is alaposan meg kell fontolni, nemcsak az�rt, mert nagy helyet foglal el, hanem az�rt is, mert nagyon hossz� �let�, �s az �t�ltet�se nem kecsegtet sok sikerrel. A t�bbi f�t�l t�z m�ter t�vols�gra kell �ltetni. A csemete �ltet�s�re tavasszal ker�lj�n sor, mert a frissen �ltetett di�f�k nehezen viselik el a telet, gyakran kipusztulnak.

N�h�ny �ve a faiskol�k oltott di�csemet�ket hoznak forgalomba. A nemes fajt�kat feketedi�ra vagy k�z�ns�ges di�magoncra szemzik. Az oltv�nytelep�t�s el�nye, hogy az ilyen fa kisebb koron�t nevel, m�r a 3-4. �vben term�re fordul, �s gy�m�lcsei - minthogy a csemete vegetat�v �ton j�tt l�tre - biztosan fajtaazonosak, m�g a magcsemet�kn�l nem lehet tudni, hogy 10-12 �v m�lva milyen gy�m�lcs�t fognak r�la sz�retelni.

A di�csemet�ket kezdetben alak�t� metsz�sben kell r�szes�teni. Ennek az ideje t�len van. Ha a f�kat tavasszal metssz�k, akkor a sebekb�l szinte kicsordul a fa nedve, ami nehezen sz�rad be, �s ez korhad�st ind�t meg.

Augusztusban van az ideje a ritk�t� metsz�snek, mert ekkor a legkisebb a gy�k�rnyom�s, �s a ny�lt sebeken kereszt�l a legkevesebb l�gvesztes�get szenvedi. Ilyenkor kell lef�r�szelni, lemetszeni az elfagyott, sz�raz vessz�ket is. A di�fa ugyanis gyakran �s s�lyosan szenved a t�li fagyokt�l. Az 1985. �v elej�n bek�vetkezett k�t hideghull�m k�vetkezt�ben is sok �g pusztult el. De m�g jelent�kenyebb az a k�r, amit a k�s� tavaszi fagyok okoznak a fiatal hajt�sokon lev� n�vir�gokban. Ez�rt, ha a fagyosszentek szigor�ak voltak, akkor kev�s di�term�sre sz�m�thatunk!

A k�zv�lem�ny �gy tartja, hogy a di�f�knak nemigen vannak betegs�gei. Pedig ez nem �llja meg a hely�t! A kertekben �ll� di�f�kon igen gyakori a bakt�riumos lev�l- �s term�sfoltoss�g, a gnom�ni�s lev�lfoltoss�g �s a nektri�s �g-r�k. A k�rtev�k k�z�l a di�f�t is megt�madj�k a lev�ltetvek, az almamoly �s a sz�v�lepk�k. A legc�lszer�bben akkor j�runk el, ha az alma- �s k�rtef�k permetez�sekor a di�f�kat is ugyanabban a kezel�sben r�szes�tj�k.

A di�fajt�k k�z�l az Als�szentiv�ni 117, a Fert�di 1, a Milotai 10 �s a Tiszacs�csi 83 telep�t�se biztat a legjobb eredm�nnyel.

A di� sz�ret�t akkor kell elkezdeni, amikor a term�s z�ld burka felreped. Ilyenkor v�kony bottal veregetj�k az �gakat, hogy az �rett di�k lehulljanak. A f�k �t�get�se k�m�letes legyen. Nem igaz az a hiedelem, hogy a di�fa ann�l jobban terem j�v�re, min�l jobban megverik az id�n!

Az oltott f�k a 3-4. �vt�l, a magr�l keltek a 10-12. �vt�l kezdenek teremni. Egy eg�szs�ges, j�l fejlett di�fa 30-40 kg term�st ad, �s 80-100 �vig �l. A di�fa �sszel lehullott lombj�t ne haszn�ljuk komposzt�l�sra, mert benne a juglandin nev� vegy�let van, ami a talaj mikroszervezeteinek �let�t akad�lyozza. A di�lombot - a vadgesztenye lombj�val egy�tt - �gess�k el, �s csak a hamut sz�rjuk a komposztra. Ez a retard�ns az oka val�sz�n�leg annak is, hogy a di�f�k alatt a n�v�nyek igen nehezen telep�thet�k meg.

Felhaszn�l�sa

A levert di�kat halad�ktalanul �ssze kell gy�jteni �s megtiszt�tani, mert a z�ld h�j fekete nedvet ereszt, �s ez elcs�f�tja a di� h�j�t. Azokat a gy�m�lcs�ket, amelyekr�l a burok nem akar lev�lni, nejlonzs�kba rakjuk, �s abban egy napig f�llesztj�k. Ezut�n a h�j k�nnyen lebonthat�.

A di�t sz�raz, szell�s helyen, egy r�tegben tov�bbsz�r�tjuk, majd rakt�rban vagy padl�son, zs�kban, v�szonzacsk�ban, esetleg kartondobozban t�roljuk.

Egy kil� h�jas di�b�l f�l kil� belet fejthet�nk. Ezt a h�ziasszony bejgli, di�s t�szta, k�l�nf�le tort�k �s s�tem�nyek k�sz�t�s�re haszn�lja fel. A cukr�szok �s az �desipari �zemek egyik n�lk�l�zhetetlen anyaga a di�b�l.

Igen �rt�kes a kiv�gott di�fa f�ja, amelyb�l furn�r �s parketta k�sz�l. Fontos az, hogy a t�rzset ne a f�ld felsz�n�n f�r�szelj�k el, hanem a t�maszt�gy�kereket is bonts�k ki, �s a t�rzset a fat�nkkel egy�tt emelj�k ki. Ez ugyanis a f�nak az ipari szempontb�l leg�rt�kesebb r�sze; sz�p erezete �s s�t�tbarna sz�ne miatt az eszterg�lyosmunk�knak is nemes nyersanyaga.

A di� z�ld burk�b�l di�olajnak nevezett hajken�t �s barnafap�cot k�sz�tenek. A di�lev�l f�zete b�lhurut, magas v�rnyom�s ellen haszn�latos. B�rki�t�sek eset�n di�lev�lb�l k�sz�tenek f�rd�t.