A megye keleti cs�csk�ben a magyar-ukr�n hat�r ment�n, a szesz�lyesen kanyarg� Tisza �lel�s�ben fekszik.

Milota õsr�gi telep�l�s, mely a honfoglal�skori idõben m�r lakott lehetett. Erre utal egy ma is ismert monda, az �n. M�l�ta monda (a falu nev�t is innen eredeztetik). Nagy Lajos uralkod�s�nak idej�ben keletkeztetett az az oklev�l, amely elsõk�nt eml�ti a falut, melyet I. Lajos akkor 1344-ben a K�lcsey csal�dnak juttatott. 1848-ig Milota jobb�gy k�zs�g volt 92 �rb�res gazd�val, mellett�k 18 nemesi csal�d is lakott a k�zs�gben. A falu eredetileg a mai �temetõ hely�n fek�dt, de folytonos �rv�zvesz�ly miatt az itt �lõk jobbnak l�tt�k, hogy magasabb fekv�sû helyre telep�ljenek.
A falu Tiszabecs Nagyk�zs�g K�z�s Tan�cs�hoz tartozoztt, a rendszerv�ltoz�s ut�n �n�ll� �nkorm�nyzatot alak�tott. 1990. �vi k�zigazgat�si besorol�sa: Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�ben f�ggetlen polg�rmesterrel �s f�ggetlen k�pviselõtest�lettel rendelkezõ k�zs�g.

Milota k�zs�g jelk�pei c�mere �s z�szlaja.
C�mer:
- v�z (Tisza foly� �s �rvizek) sz�ne: k�k,
- halak (hal�szat) sz�ne: sz�rke,
- di�fa (a h�res Milotai M 10-es di�f�k) sz�ne: z�ld,
- b�za (mezõgazdas�g) sz�ne: s�rga,
- kardok (a II. vil�gh�bor�ban elhurcolt �s hõsi hal�lt halt lakoss�g) sz�ne: sz�rke,
- Milota k�zs�g (felirat) szine: fekete.

Ha Milot�n j�rnak, nem mulassz�k meg megtekinteni a mûeml�k jellegû 1772-ben k�sõbarokk st�lusban �p�tett reform�tus templomot. Szenteljenek n�h�ny percet a templom mellett �ll� torn�cos, r�delyes par�kia �p�letnek is, ami 1890-ben �p�lt. A par�kia mellett a nem r�giben �p�lt k�z�ss�gi h�zban kapott helyet a reform�tus gy�lekezeti terem �s a k�zs�gi k�nyvt�r. A k�zs�g h�res sz�l�tte milotai Nyilas Istv�n reform�tus p�sp�k, aki Bethlen G�bor fejedelem udvari fõpr�dik�tora volt. A templom elõtt eml�koszlop, a templom belsõ fal�n dombormû �r�k�ti meg �rdemeit.

A M�l�ta mond�t Dr.Simon Zsigmond szerzõ Borzova monogr�fi�j�ban �rja le r�szletesen.

Az Etelk�zbõl megindult magyarok �tjukba ejtett�k Halocsot, melynek ura gazdagon megvend�gelte õket. Kezes�l, Tuszol le�ny�t M�l�t�t is a magyarokra b�zta, akinek jegyese Borzsova v�r�nak ura, Zengor volt. Õseink a K�rp�tokon �tjutva a kezeseket visszak�ldt�k, de idõk�zben �lmos unok�ja, B�la, hal�losan beleszeretett M�l�t�ba. A visszat�rt le�nyt Zengor nõ�l vette �s Borzsova v�r�ba vitte. B�la b�slakodott M�lota ut�n �s a harcok sz�net�ben k�s�rõivel a Latorca v�lgy�ben kalandozott. Ekkor Zengor fogs�g�ba esett. M�l�ta otthon�ban felismerte B�l�t, aki b�r elsz�khetett volna, m�gis visszamaradt. �rp�d h�r�t vette B�la eset�nek �s sietve indult, hogy kiszabad�tsa.

A v�rat ostromolja, s ekkor Zengor a feles�g�t kisz�kteti a v�rb�l, hogy az ostroml�k kez�be ne jusson. Rejtekhelye a mai Milota hely�n volt. Mikor az asszony �rtes�l, hogy a k�lsõ v�r m�r elesett, az ismert rejtek�ton visszamegy a v�rba, hogy B�l�t megmentse. P�nc�lba �lt�zve a v�dõk k�z� vegy�l.

M�r a belsõ v�rat szorongatj�k a magyarok, amikor B�la a tornyot felgy�jtva kardra kap �s megrohanja a v�rudvaron l�võ szl�v harcosokat. V�letlen�l a p�nc�lba �lt�z�tt M�l�t�val ker�l szembe, lesz�rja õt, s csak azut�n ismeri fel, hogy azt �lte meg, akit �let�n�l is jobban szeretett. B�nat�ban kardj�ba dõl �s elem�szti mag�t.

E sz�p mond�t Polchy Istv�n beregv�rmegyei lev�lt�rnok 1840-ben elbesz�lõ k�ltem�nyben dolgozza fel.
A monda szerint M�l�t�t itt, k�zs�g�nk r�gi hely�n temettette el �pr�d �s �gy v�glegesen ezzel a n�vvel lett felruh�zva.

Milota lak�i �vsz�zadok �ta a mezõgazdas�gb�l �lnek.
A rendszerv�ltoz�s elõtt a falu munkak�pes lakoss�g�nak d�ntõ r�sze az �j �let MgTsz-ben dolgozott, amely jelenleg felsz�mol�s alatt �ll, �gy a munkan�lk�lis�gi r�ta a k�zs�gben meghaladja a 30 %-ot. Nagyon sok a szoci�lis ell�t�sokb�l �lõk sz�ma, illetve kieg�sz�tõ j�vedelemk�nt mezõgazdas�gi õstermel�sbõl �lnek. A k�zs�gben l�võ nagy gy�m�lcs�s ad erre lehetõs�get, amely a Tsz tulajdona volt, ma pedig a volt Tsz-tagok tulajdon�ban van.
A gy�m�lcstermeszt�s ma is sok embernek biztos�t kieg�sz�tõ j�vedelmet, a di�, az alma, a szilva eml�tendõ fõk�ppen.
A telep�l�s vil�gh�rû term�nye a v�konyh�j�, �n. pap�rh�j� milotai di�. A legismertebb fajta az M10-es, amit a XIX. sz�zad elej�n az angol tõzsd�n is jegyeztek. Ezen k�v�l sokan foglalkoznak t�mrendszeres uborkatermeszt�ssel.

A k�zs�g infrastruktur�lis helyzete: A vill�ny-, telefon-, g�z, iv�v�z- �s szennyv�zh�l�zat ki�p�tett, jelenleg a k�beltelev�zi�s h�l�zat ki�p�t�se van folyamatban.

A k�zs�g kiv�l� kir�ndul�hely, ahol az �p�tett k�rnyezet �pp�gy felejthetetlen �lm�nyt ny�jt mint az �rintetlen term�szet. Kellemes kikapcsol�d�st tal�l az, aki a Magyarorsz�gra itt bel�põ Tisza-foly� partj�n nyaral, vagy cs�nakkal evezve gy�ny�k�dik a t�j sz�ps�g�ben. Term�szeti l�tnival� m�g az �nkorm�nyzat �ltal helyi term�szeti �rt�kk� nyilv�n�tott "feh�r ny�rf�s" a Tisza-partj�n.

Az ide l�togat� t�rist�kat f�rd�si �s horg�szai lehetõs�g is v�rja. A fejleszt�s alatt �ll� s�llõs b�nyat� igazi horg�szparadicsom, nem ritk�k a 10 kg-os s�llõk �s a 30-40 kg-os harcs�k sem.

Elk�sz�lt 2004-ben a falu Sportcentrum�ban a 300 f�rõhelyes, faszerkezetû szabad sz�n.
Az �venk�nt megrendez�sre ker�lõ DI�FESZTIV�L lebonyol�t�s�t szolg�lja, illetõleg a helyi �s a k�rny�k lakosai, valamint a t�volabb �lõk szabad idej�nek elt�lt�s�re ig�nybe vehetõ (versenyek, rendezv�nyek, lakodalmak stb.)!
K�zvetlen a fasz�n mellett helyezkedik el egy kemenc�kkel �s katlanokkal ell�tott 300 m²-es �p�let, ahol a s�t�s-fõz�s megoldhat�. F�rd�sre k�n�lkozik a Tisza, mely a Sportcentrumt�l mind�ssze 700 m�terre folyik, illetõleg innen 250 m�terre egy 7 hekt�ros b�nyat� s�llõi "v�rj�k" a horg�szokat �s a kempingezõket!

A ter�let ig�nybev�teli lehetõs�geirõl a 06-44/578-002 vagy a 06-44/378-619 telefonsz�mokon kaphatnak felvil�gos�t�st!

Ha j�l akarj�k magukat �rezni, akkor kir�nduljanak el hozz�nk!