Milotai di�

K�l�nleges, egyedi jellemz�k: term�helye els�sorban a Tisza �r- �s hull�mtere, ahol ko­r�bban elegyesen szilva-, alma- �s k�rtef�kkal s�r�, gal�ria jelleg� gy�m�lcs�s�ket alkotott. Le�r�s: A Milotai 10 a k�z�ns�ges di� (Juglans regia L.) egyik legterm�kenyebb �s kiv�l� min�s�g� fajt�ja. Gy�m�lcse nagy, g�mb ala­k�, vil�gos sz�n�, k�nnyen t�rhet� �s tiszt�t­hat�, 47-52%-os b�ltartalommal. �r�si ideje szeptember 21-28. k�z�tt van. A Tiszacs�csi 2 kiv�l� min�s�ge �s term�­kenys�ge ellens�lyozza a kisebb gy�m�lcsm�retet �s a vastagabb h�jb�l ad�d� alacso­nyabb b�lsz�zal�kot. Viszonylag gyeng�bb talaj- �s term�helyi viszonyok k�z�tt is kiel�g�t� n�veked�s� �s �ru�rt�k�. A Milotai 10 �s a Tiszacs�csi 83 f�fajt�kkal k�lcs�n�sen j�l porozz�k egym�st. Az ismert di�fajt�k k�z�tt a legalkalmasabb faiskolai alany, �s erd�szeti c�l� telep�t�sre is kiv�l�an megfelel. Gy�m�lcse k�z�pnagy, 42-45% b�ltartalom­mal. �r�si ideje okt�ber eleje. A Tiszacs�csi 83 gyenge n�veked�s�, kor�n term�re fordul�, b�term�. Optim�lis term�­helyen a legnagyobb term�shozam� fajta. Gy�m�lcse k�zepes vagy nagy, kiss� dudoros fel�let�. K�nnyen t�rhet� �s tiszt�that�, b�ltar­talma 48-52%. �r�si ideje szeptember v�ge, okt�ber eleje. Felhaszn�l�s: A tiszah�ti term�t�jban a term�s �rt�ke­s�t�s�nek k�t v�ltozata alakult ki. A term�s egy r�sz�t a di� betakar�t�s�t k�vet� n�h�ny napos sz�r�t�s ut�n viszonylag alacsonyabb �ron �rt�kes�tett�k az olyankor rendszeresen megje­len� �s egym�sra licit�l� cukr�szok �s keres­ked�k r�sz�re. A term�s nagyobb r�sz�t t�rol­hat� �llapotba hozt�k, �s az �v sor�n folyama­tosan, a tetszet�sebb v�ltozatokat h�jas di�k�nt, az apr�bb szem� vagy s�t�tebb h�j sz�n� fajt�kat pedig di�b�l form�ban �rus�tott�k. Term�s�t f�leg kelt t�szt�k t�ltel�kek�nt, f�tt t�szta �zes�t�jek�nt vagy kimagvazott szilva magja hely�be dugva, aszalt szil­v�ban haszn�lt�k fel csemegek�nt. Z�ld, �retlen form�j�ban feldarabolt�k, p�link�t t�l­t�ttek r�, ezt nevezt�k di�p�link�nak. A di�fa b�tor valamikor a j�l�t, a gazdags�g jele volt. A di�t napjainkban els�sorban �zes�t�k�nt haszn�lj�k �des �s f�tt t�szt�khoz. Magolaja keresett koz­metikai alapanyag, f�ja �rt�kes b�toranyag. A z�ld term�sb�l k�l�nleges bef�ttet k�sz�tenek. A di�lik�r igazi k�l�nlegess�gnek sz�m�t. (Forr�s: Hagyom�nyok, �zek, r�gi�k - FVM AMC Kht., 2001)