Di�

A n�lunk termeszt�sben l�v� k�z�ns�ges di�t az �kori g�r�g�k val�sz�n�leg Prezsi�b�l szerezt�k. A g�r�g�kt�l ker�lt a mag R�m�ba, ahol el�sz�r Jovis Galans vagy Jupiter makkja n�ven nevezt�k, �s val�sz�n�leg innen ered a Juglans n�v. A Juglans regia It�li�b�l terjedt el Eur�pa t�bbi orsz�g�ba.

A di� Magyarorsz�g eg�sz ter�let�n megtal�lja a sz�ks�ges �letfelt�teleit, vagyis egyedi f�kat vagy ligetes t�jgy�m�lcs�ket b�rhov� �ltethet�nk. A gazdas�gos �rutermeszt�shez azonban marad�ktalanul ki kell el�g�teni a term�hellyel szemben t�masztott ig�nyeit.
Haz�nk ter�lete a di� term�szetes elterjed�si ter�let�nek �szaki hat�r�hoz k�zel van, ez�rt a h�v�sebb orsz�gr�szek alkalmatlanok �zemi di�termeszt�sre. A nyugalmi id�szakra j�l felk�sz�lt f�k a t�li fagyokat k�rosod�s n�lk�l elviselik. A k�s� tavaszi fagyokra a kor�n fakad� fajt�k fokozottan �rz�kenyek. A di� a t�lzott ny�ri h�s�get is nehezen viseli, f�k�nt ha ez szeg�nyes v�zell�t�ssal p�rosul. Emellett a di� a nagyon f�nyig�nyes n�v�nyek egyike.
A di� term�szetes el�fordul�sa a foly�k fels� foly�s�nak �rter�ben van. Jellegzetes foly�k�s�r� n�v�ny, ebb�l ered�en fokozott v�zig�nye meghat�roz� jelleg� a termeszt�sben.
�vi v�zsz�ks�glete 800-1000 mm. A di� a m�lyr�teg�, leveg�s, j� v�zgazd�lkod�s� talajon fejl�dik kiel�g�t�en.

A di�t el�sz�r magonck�nt termesztett�k, az olt�st Franciaorsz�gban alkalmazt�k els�k�nt.
Szinte k�zismert az a meg�llap�t�s, hogy a di�fa term�szete folyt�n minden c�ltudatos beavatkoz�s n�lk�l is sz�p, szab�lyos koron�t nevel. Szentiv�nyi szerint a Juglans regia a Kir�ly di� n�pies elnevez�st az�rt kapta, mert koron�j�t hatalmass� fejleszti, hogy a k�rnyezet�ben �l� egy�b n�v�nyek rov�s�ra egyre nagyobb ter�leten biztos�tsa saj�t l�tfenntart�s�t. Hossz� id�szak, gyakran 12 �v sz�ks�ges a fa teljes m�ret�nek kialakul�s�hoz. A term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt fejl�d� korona er�sen els�r�s�dik �s a term�st csak a hossz� felkopaszodott v�z�gak v�g�n hozza.

A di�t hossz� ideig magr�l szapor�tott�k �s az els� �llom�nyszer� �zemi �ltetv�nyeket �s magoncokb�l l�tes�tett�k. A f�k k�s�n fordulnak term�re �s nem mindig �r�k�tik az anyafa el�ny�s tulajdons�gait. Ez�rt mindenk�ppen oltv�nyokat kell telep�teni.

Szentiv�nyi szerint a di�fa m�lynyugalmi ideje viszonylag r�vid, �ltal�ban janu�r elej�n befejez�dik, de a k�rp�ti fajtak�rh�z tartoz� fajt�k csak nagyon hossz� t�li felmeleged�sek ut�n �rz�kenyek a t�li leh�l�sekre. Amin�l k�s�bbi fakad�s� fajt�k el�ny�sebbek, mert �gy nagyobb val�sz�n�s�ggel elker�lhet�k a k�s� t�li fagyok.

A di� term�se haz�nkban a k�vetkez� form�kban �rt�kes�lhet:
- di�b�lk�nt, amikor az �ru�rt�ket csak a csonth�jban lev� b�l k�lleme �s beltartalmi �rt�ke hat�rozz�k meg,
- h�jas di�k�nt, amikor a term�s k�lleme, a h�j tetszet�s�ge is sz�m�t,
- z�ld di�k�nt, amelyhez el�ny�s a csonth�jk�pz�d�s el�tt min�l nagyobb term�sm�ret.

A csonth�j fel�lete szerint finoman erezett (Milotai 10), rajzolatos (Als�szentiv�nyi 117) �s dudoros (Tiszacs�csi 83) kateg�ri�kat lehet elk�l�n�teni.
Id�zet: Dr. G. T�th Magdolna: Gy�m�lcs�szet c. k�nyv�b�l.


A meszes, m�ly r�teg�, t�pd�s talajt �s a k�s�i fagyokt�l v�dett fekv�st kedveli. Ilyen helyen hatalmas koron�t nevel, �s igen hossz� �let� lesz.
A gy�m�lcs szed�s�t akkor kezdj�k, amikor a term�burok felreped �s term�se f�ldre hullik.
Nagy k�l�nbs�g van a magonc �s oltv�ny di� k�z�tt.
A magoncdi� 10 �v m�lva fordul term�re, az oltv�ny viszont az �ltet�s ut�n a 3-4. �vben.